India 2024 | Be Community

Karnataka az építészeti csodák kincsesbányája, amely évszázadok történelmét öleli fel, néhány fennmaradt műemléke pedig egészen az i. e. 5. századig nyúlik vissza. E dél-indiai állam templomai néma tanúi a különböző vallási áramlatok fejlődésének ebben a régióban. A Hoysala-templomok bonyolult faragványaitól kezdve a hatalmas Vijayanagara-komplexumokig ezek az építmények a különböző korszakok során virágzó művészeti stílusokat tárják elénk. Közelebb visznek bennünket a hinduizmus, buddhizmus és dzsainizmus alapvető eszméihez. Az alábbiakban néhány téma következik azok közül, amelyeket a helyszínen tanulmányozni fogunk:

A templomok

Miért épülnek egyáltalán templomok?

A sziklába vájt és kőből emelt templomok egyaránt olyan tereket hoznak létre, amelyek szándékosan elkülönülnek a természettől. Amint átlépjük a küszöböt, a környezet drámaian megváltozik. A nap melegét hűvös árnyék váltja fel, a nappali fény világos ragyogását pedig a fény és árnyék homályos, titokzatos játéka. A külvilág zajai elhalkulnak, és mélységes csend vesz körül bennünket. Az érzékek hirtelen változása egy ember alkotta oázist teremt, amely el van szigetelve a természetes világ zavaró tényezőitől.

Sok indiai templomban ez a belső tér szimbolikusan az alapvető kozmikus elveket is jelképezi. A legbelső szentélyekben gyakran fallikus stupák vagy lingamok találhatók, amelyek a teremtés férfi princípiumát testesítik meg. Ezeket méhszerű üregekben vagy garbhagrihákban helyezik el, amelyek a női aspektust szimbolizálják. A férfi és női elemek ilyen egymás mellé helyezése a szent egyesülést szimbolizálja, amely csak egy ilyen célra kialakított intim térben valósulhat meg.

Fel fogjuk fedezni e szimbólumok belső jelentését, amelyekhez Karnataka templomainak meglátogatásával egyre közelebb kerülünk majd.

Bagalamukhi istennő az Aranytemplomban | 17. századi miniatúra

Az ezoterikus iskolákat nehéz megtalálni, mert közönséges templomok álcájában léteznek… Az indiai templomok négy koncentrikus négyzet alakban épülnek, egyik a másikba zárva. A hívők általában csak az első külső udvarba léphetnek be; a második udvarba csak egy bizonyos kaszthoz tartozó személyek vagy különleges engedéllyel rendelkezők léphetnek; a harmadik udvarba csak a templomhoz tartozó személyek léphetnek; a negyedik udvarba pedig csak a brahmanák és a papok.

George Gurdjieff

Buddha lótuszon ülve | Kr. e. 100-300 | Gandhara

A lótusz a sárból nő

Az egyik szimbólum, amellyel újra és újra találkozhatunk Karnataka templomaiban, a lótusz. Ezt az elegáns virágot finoman kőoszlopokra faragják, valamint feltűnően is megjelenítik, nagy, lótusz alakú mandapák (pavilonok) formájában. Az indiai tájban mindenütt jelenlévő lótusz frissen és tisztán bukkan elő az iszapos vizek rejtett mélységeiből. A hindu, buddhista és dzsain hagyományok a lótusz ellentétes tulajdonságait beépítették szimbolikájukba.

Mahavira, a dzsainizmus alapítója a lótusznak szentelt prédikációval kezdte tanítását. Egy Indiában gyakori tavaszi látványból merített példázatot: egy virágzó lótuszvirágokkal teli tó látványából. Leírta, hogy az iszapban gyökerező növények mindegyike színes virágait a zavaros víz fölé löki, és a tó közepén egy virág kiemelkedik a többi közül. „A lótusztó a világ… az iszap a szenvedélyek. A sok lótusznövény az alattvalók, és az egyetlen gyönyörű virág a király.”

Utazásunk során szemtanúi leszünk ennek a kiemelkedő szimbólumnak, és meghívást kapunk arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan lehetne a belső káoszunk iszapját valami tisztává, gyönyörűvé és illatossá alakítani.

Az esszencia csak a Személyiség rovására fejlődhet. A Személyiség önmagunk külső része, amely körülveszi az Esszenciát, az Esszencia pedig a belső rész.

Maurice Nicoll

A férfi és női elvek

Karnataka templomait bejárva egy visszatérő témával találkozunk, amely a teremtés lényegét tárja fel: a férfi és női princípiumok kölcsönhatását. Ezt a témát, amelyre korábban a lingam és a lótuszvirág is utalt, gyakran kifejezetten ábrázolják a templomi szobrokban.

A szerelmesek intimitásának különböző stádiumainak – udvarlás, ölelkezés, sőt szeretkezés – lehetünk szemtanúi. A modern látogató számára ezek a jelenetek furcsán elhelyezettnek, sőt obszcénnek tűnhetnek, de jelenlétük a vallási templomokban mélyebb értelmet sugall a fizikai szexnél.

A teremtés a férfi és nő párosodása által állandósul. Az emberi lények azonban egyedülállóak abban, hogy képesek egy ilyen egyesülésre belsőleg is. A bennünk lévő férfi és női elvek – tudás és érzelem, vagy tudat és akarat – párosodásával egy új testet hozunk létre, amely szabad és független a fizikai testünk korlátaitól. Ez az a felszabadulás és megvilágosodás, amelyet minden keleti vallás mindig is hirdetett.

Miniatúra: Siva, Parvati és Nandi | 19. század

Az öntudattal olyan funkcióra teszünk szert, amelyet magasabb érzelmi szintnek nevezünk, bár ugyanúgy intellektuális, mert ezen a szinten nincs olyan különbség az intellektuális és az érzelmi között, mint a közönséges szinten.

Peter Ouspensky

A Tádzs Mahal

Taj Mahal

A Taj Mahal (Tádzs Mahal) régóta rabul ejti a látogatókat éteri szépségével. Az 1900-as évek elején Peter Ouspensky elmélkedett mélységes hatásáról, és ezt írta útinaplójába: „Miben rejlik tehát a Tádzs Mahal által keltett benyomás ereje? Honnan ered az ellenállhatatlan hatás, amelyet mindenkire gyakorol, aki látja?”

E csodálatos építmény eredete India mogul hódításáig vezethető vissza. Shah Jahan, Akbar császár unokája, félelmetes katonai vezető és államférfi volt, aki a művészet és a filozófia iránt is kifinomult érzékkel rendelkezett. Agrai udvara mágnesként vonzotta a Perzsiából, Nyugat-Ázsia akkori kulturális epicentrumából érkező kiváló tudósokat és művészeket.

Tudományos érdeklődése ellenére Shah Jahan élete nagy részét katonai hadjáratokkal töltötte. Szeretett felesége, Arjumand Banu, más néven Mumtaz Mahal („A palota kincse”) állandó társa volt e hadjáratok során. Mumtaz Mahal Shah Jahan megbízható tanácsadójaként szolgált a bonyolult keleti diplomáciai ügyekben, és osztozott a filozófiai diskurzusok iránti szenvedélyében. 1631-ben, miközben 14. gyermekének adott életet, a császárné megérezte, hogy nem fogja túlélni a szülést. Utolsó kívánsága az volt, hogy Shah Jahan építse meg emlékére „a világ legszebb sírját”. A bánattól megrendülten és elszántan, hogy teljesíti kérését, Shah Jahan megálmodta egy hatalmas, fehér márványból készült mauzóleum ötletét a Yamuna folyó partján, Agrában.

Mindenki, aki megpróbálta leírni a Tádzs Mahalt, elhibázta azt, ami a legfontosabb… [Egyikük sem] tudta megmagyarázni számomra a mesebeli valószerűtlenség benyomását, valami gyönyörű, de az élettől végtelenül távoli dolgot, azt a benyomást, amely minden leírás mögött érződött, de amelyet senki sem tudott szavakba önteni…

Peter Ouspensky

BePeriod Tanítványok a próbán | Velence 2024

Színházi előadás

Az ősi tanításokat nem csak tanulmányozták vagy elmondták, hanem elő is adták. A szöveg, a mozgás és az érzelmek kombinálása megeleveníti a történetmesélést, és a tudást a gyakorló lényének minden központjába kényszeríti. Ennek megfelelően tanulmányainkat a színház erőteljes médiumán keresztül fogjuk életre kelteni. A hét folyamán estéinket és éjszakáinkat a próbáknak szenteljük, kreatív nyomás alá helyezve magunkat, hogy elmélyítsük a választott elbeszélés megértését. Ez az intenzív folyamat relevánsabbá, bensőségesebbé és emlékezetesebbé teszi felfedezésünket. Az összejövetel utolsó estéjén bemutatjuk a színdarabunkat, így a tanulásunk közös, magával ragadó élménnyé válik minden résztvevő számára.

Az ezoterikus munkához hagyományosan kapcsolódó tanulmányok egyike a színészet és a színház. A „színészet” a tudatos, szándékos magatartással kerül kapcsolatba, szemben a megtörtént magatartással. A „színészkedés” olyan viselkedést jelent, amelyet az ember előre eldöntött, előre eldöntött okból. Azt jelenti, hogy tudatosan választunk és fejezünk ki egy érzést a sok ellentmondásos érzés közül, amelyek felmerülhetnek. Azt jelenti, hogy tudatosan tartunk fenn egy pozitív testtartást, hogy ne essünk bele egy megszokott, de tudattalan testtartásba.